Nemzetközi Magánjog 2. – Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga

2015/2016. tanév II. félév

1. Határozza meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának fogalmát. Ismertesse a hazai jogtudományban kialakult álláspontokat (pl. Mádl, Vékás, Vörös). A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogával, mint önálló jogterülettel kapcsolatos ellenvetések és válaszok. A jogterület viszonya a nemzetközi (kollíziós) magánjoghoz.

2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának legfontosabb forrásai: I. A  jelentősebb jogrendszerek polgári jogi szabályai. Magánjog - kereskedelmi jog. A különálló kereskedelmi jog kialakulásának okai, folyamata. A francia (ún. objektív) és a német (ún. szubjektív) modell. Napjaink konvergencia tendenciája (példák!). Áruforgalmi és fogyasztói szerződések.

3. A regionális jogegyesítés jelentősebb eredményei: Északi országok (Egységes szerződési törvény, adásvételi törvények). USA („Federal Law" és „Uniform State Law; mik a „Restament"-ek?) A Latin-amerikai jogegyesítés jellegzetességei.

4. Univerzális jogegységesítés I. A legfontosabb nemzetközi szervezetek és az általuk végzett jogegységesítési tevékenység ismertetése. UNIDROIT, UNCITRAL, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia stb. által kidolgozott legfontosabb egyezmények, modellek.

5. Univerzális jogegységesítés II. Néhány kiemelt területen elért eredmény ismertetése (nemzetközi adásvétel, nemzetközi árufuvarozás, a szellemi alkotások nemzetközi oltalma, a nemzetközi fizetések). Mely nemzetközi szervezet munkája nyomán milyen egyezmények (szokványok, modellek) jöttek létre?

6. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának legfontosabb forrásai: II. A kereskedelmi szokás és szokvány. Melyek a legfontosabb különbségek a kettő között? Az ICC szerepe a nemzetközi szokványok kidolgozásában és elterjesztésében. (Sorolja fel a legfontosabbakat!) Mi a sajátossága a nemzetközi fizetési forgalomra vonatkozó szokványoknak?

7. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának legfontosabb forrásai III. Hogyan jellemezné és hová sorolná az ún. "Alapelvek"-et (Principles)? Beszéljen az UNIDROIT Alapelvek céljáról, kialakításának és gyakorlatba vételének folyamatáról. Mi indokolta az "Általános Szerződési (Üzleti) Feltételek" megjelenését? Milyen veszélyekkel jár az ellenérdekű félre nézve? (Német AGB-G(esetz), Ptk.). Milyen célt szolgálnak az un. minta-szerződések (model contracts)? Az EGB és az ICC ezzel kapcsolatos tevékenysége.

8. A gazdasági kapcsolatok szervezésében és fejlesztésében szerepet játszó nemzetközi szervezetek I.: ENSz alapelvek az államok gazdasági együttműködésére vonatkozóan. Az EGB, az UNCTAD és tevékenységük. Szabadkereskedelmi övezetek (CEFTA, NAFTA, ANCOM, MERCOSUR, Délkelet-Ázsiai szerveződés). Övezeten kívüli fontosabb államok.

9. A gazdasági kapcsolatok szervezésében és fejlesztésében szerepet játszó nemzetközi szervezetek II.: A GATT 1947 alapelvei és fontosabb célkitűzései. A "fordulók" (Round-ok), az Uruguay-i Forduló és a Marrakesh-i Egyezmény. A WTO. Külön egyezmények: GATT 1994, GATS, TRIPS, Vitarendezési Eljárás stb.

10. Milyen piacvédelmi eljárásokat szabályoz a Marrakesh-i Egyezmény? Ismertesse az un. Védőintézkedésekre vonatkozó szabályokat. Mit nevezünk dömping-nek és hogyan szabályozza az Antidömping Kódex az ezzel kapcsolatos eljárást? A "Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről" (ún. Szubvenciós Kódex) fontosabb szabályai.

11. Egyes szerződéses fogalmak magyarázata. Nemzeti elbánás (NT), legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN), preferenciális elbánás (Nemzetközösség, GSP). Szabadkereskedelmi övezetek és vámuniók (mindegyikre példák!). A Cotonou-i Megállapodás (EU és ACP országok).

12. A nemzetközi gazdasági forgalom belső szabályozása: A külkereskedelmi forgalom korlátozásának hazai rendje, törvényes alapja. A belsőpiac védelmére szolgáló eszközök és eljárások. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma. Az uniós vámrendszer felépítése és működése. Uniós fellépés a kereskedelmi forgalmat akadályozó államokkal szemben. Ismertesse az eljárás menetét (panasz, vizsgálat) és az ügy lezárásának lehetséges módjait.

13. Különböző tulajdoni rendszerek - egységes oltalom. A külföldi tulajdon (külföldi beruházások) védelmének módjai. Multilaterális egyezmények (Washingtoni Konvenció, ICSID, MIGA). Bilaterális beruházás-védelmi megállapodásaink rendszere; ezek és az ICSID kapcsolata. Hazai jogszabályaink (pl. az 1988. évi XXIV. tv.)

14. Az állami immunitás kérdésköre. Az immunitás fogalma, elemei. Az ENSz Nemzetközi Jogi Bizottságának tervezete. Jogesetek (a "Sabbattino"-ügy, az USA "Act of State" doktrina)

15. Az ún. kereskedelmi társaságok, mint a gazdasági kapcsolatok tipikus alanyai. A "Joint Venture" (alkalmi társulás kötelmi jogi alapon); a (régi) Kt. 62. §-a. Mik a társasági jogi formák többlet-elemei a kötelmi kapcsolatokhoz képest? A kereskedelmi társaságok csoportosítási szempontjai. Kontinentális és angolszász társasági formák. Az Európai Bíróságnak a társaságok honosságára vonatkozó ítéletei és azok hatása a nemzeti társasági jogokra. Ismertesse az Európai Részvénytársaságra (SE) vonatkozó fontosabb szabályokat a Statutum alapján.

16. Az értékpapír fogalmának meghatározása, az egyes fogalmi elemek magyarázata. A Ptk. 6:565. §-a. Az ún. árupapírok köre, ezek rövid ismertetése. A hajóraklevél (Bill of Lading, B/L). kötelező tartalma az 1924. évi Brüsszeli Egyezmény, illetőleg az 1978-as Hamburgi Egyezmény (HE) szerint. A hajóraklevél (Bill of Lading, B/L). kötelező tartalma az 1924. évi Brüsszeli Egyezmény, illetőleg az 1978-as Hamburgi Egyezmény (HE) szerint. Miért hozták létre a HE-t? Magyarország és a HE. Mi a kiszolgáltatási jegy (Delivery Order, D/O)? Milyen, a kereskedelmi jogban ismert, jogintézmény(-ek) felhasználásával alakította ki a gyakorlat a D/O-t?

17. Röviden ismertesse a Párizsi Uniós Egyezmény, valamint a Berni Uniós Egyezmény lényegét. Miben különbözik a kétféle oltalmi rendszer? Milyen oltalomban részesül a know-how? Mi a TRIPs megállapodás? Ismertesse annak legfontosabb rendelkezéseit. Mi volt a magyar és az amerikai szabadalmi rendszerek közötti legfontosabb különbség (eljárási, illetőleg termékoltalom) és mi lett a vita rendezésének módja? Melyek az un. földrajzi árujelzők? Ezek nemzetközi oltalmazásának módjai (Lisszaboni Megállapodás, bilaterális szerződések).

18. A nemzetközi adásvétel fogalma, sajátosságai (a szerződés teljesítése, a tulajdonjog fenntartása, a kárveszély viselésének szabályozása, stb.). A nemzetközi adásvétel egyes, nevesített válfajai. Az adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulása.. Az 1964. évi Hágai Egységes Törvények (ULIS és ULFIS). Miért szükséges egységesíteni az adásvételre vonatkozó nemzeti szabályokat? (Pl. ajánlati kötöttség, eltérő elfogadás, az ajánlat minimális tartalma)

19. A Bécsi Konvenció I.: személyi-területi hatály meghatározása (1.cikk (1) a. és b. pontja; 10. cikk), tárgyi hatály (2. cikk). Milyen kérdéseket nem szabályoz a Konvenció (4. és 5. cikk)? Adásvétel és vállalkozás, szállítás elválasztása (3. cikk).

20. A Bécsi Konvenció II.: diszpozitivitás (6. cikk). Az általános rendelkezések: a Konvenció értelmezése és a joghézagok kitöltése (7. cikk). Jognyilatkozatok értelmezése (8.cikk). A szokás szerepe (9. cikk).

21. A Bécsi Konvenció III.: a szerződés megkötésének szabályai. Ajánlat lényeges elemei. Ajánlati kötöttség kérdése. Eltérő tartalmú elfogadás. Az írásbeliség kérdése, az ezzel kapcsolatos fenntartás (11.-24. cikk).

22. A Bécsi Konvenció IV.: alapvető szerződésszegés, nyilatkozatok hatálya a II., illetőleg a III. Részben, természetbeni teljesítés, a szerződés módosítása és megszüntetése (25.-29. cikk)

23. A Bécsi Konvenció V.: az eladó kötelezettségei (áru szolgáltatása, okmányok átadása, stb.). Az áru szerződésszerűsége. Az áru megvizsgálása és megkifogásolása (30.-43. cikk)

24. A Bécsi Konvenció VI.: a vevő kötelezettségei (vételár megfizetése, az 55. cikk értelmezése, átvételi kötelezettség stb.). A kárveszély átszállása. (53.-60. cikk; 66.-69. cikk)

25. A Bécsi Konvenció VII.: szerződésszegés esetén az eladót és a vevőt megillető jogok. Az eladó szerződésszegése esetén a vevőt megillető jogok (szavatossági jogok). A vevő szerződésszegése esetén az eladót megillető jogok (45.-52. cikk; 61.-65.cikk)

26. A Bécsi Konvenció VIII.: az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések (előzetes szerződésszegés, részletteljesítés, kártérítés, mentesítő okok, kamat, felelős őrzés). A szerződés megszűnésének jogkövetkezményei. (66.-88. cikk)

27. A Bécsi Konvenció IX.: az Egyezmény záró rendelkezései, a fenntartások (89.-101. cikk) ; az elévülési időre vonatkozó New York-i Konvenció.

28. Az INCOTERMS és az UNIDROIT Alapelvek. Ezek részletes ismertetése. Gyakorlati érvényesülésük.

29. Nemzetközi árufuvarozás a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján I.: vasúti, közúti árufuvarozás. A COTIF/CIM és az SzMGSz szabályai. Az 1956. évi Genfi Egyezmény (CMR). Melyek a fontosabb eltérések a fenti egyezmények között?

30. Nemzetközi árufuvarozás a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján II: A tengeri árufuvarozásra vonatkozó 1924-es Brüsszeli Egyezmény ismertetése. Mi tette indokolttá új egyezmény kidolgozását? A Hamburgi Egyezmény "sorsa". A belvizi árufuvarozásra vonatkozó európai egyezmény (Budapesti Egyezmény). A légi árufuvarozás szabályai (az 1929-es Varsói Egyezmény, illetve a helyébe lépő 1999-es Montreali Egyezmény szerint).

31. Az áru továbbításával kapcsolatos egyéb szerződések: nemzetközi szállítmányozás, szállítmánybiztosítás, közraktározás.

32. A piacszervezés szerződései: képviseleti (ügynöki) megállapodás (Ptk. , EU-irányelvek, ICC mintaszerződés). A bizományi szerződés. Az egyedárusítói (forgalmazói) megállapodások.

33. A külgazdasági kapcsolatok egyes újabb formái: A kooperációs szerződések. Licencia ügyletek. A lízing. Külföldi vállalatalapítás, szindikátusi szerződés.

34. Nemzetközi fizetési ügyletek I.: az átutalás és a beszedési megbízás. A garancia szerződés.

35. Nemzetközi fizetési ügyletek II.: az okmányos meghitelezés (akkreditív). A bankok lehetséges szerepei, a fizetés módjai és feltételei az akkreditív ügyletben. A szokványok szerepének sajátossága a nemzetközi fizetési ügyleteknél.